Hírek
Facebook    Linked In    RSS feed   
Főoldal > > Napenergia piaci körkép rezsicsökkentés után

Napenergia piaci körkép rezsicsökkentés után

A rezsi csökkentés, és az olcsónak ígérkező paksi elektromos áram mellett, szükség van-e, és hol a megújuló energia források alkalmazására?

Nyomtatóbarát változat|Elküldöm e-mailben
Szerző: Zöldtech | Dátum: 2014. február 26. 08:49
Az utóbbi hónapok energiapolitikai döntései, kiemelten a rezsicsökkentés komoly hatást gyakoroltak a hazai napenergia-szektor szereplőire. Három olyan céget kerestünk meg, amelyek hosszabb ideje jelen vannak a magyar megújulós piacon. A velük készült interjúkból kiderül, hogy a napelemes és napkollektoros rendszerek iránti hatalmas érdeklődés ellenére miért visszafogott a lakosság és a cégek beruházási kedve.
 Napenergia piaci körkép rezsicsökkentés után

Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rezsicsökkentés milyen közvetlen hatást gyakorolt a napelem és napkollektor piacra és a cégek forgalmára.

Solar technológia a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében. Szükség van-e megújuló energia forrásra. Öko City, Szépházak, építkezés„A hazai megújuló energia piacon az utóbbi években jelentős mértékű visszaesés történt. A lakossági napkollektoros piac visszaesése pedig egyenesen drámai mértékű” - mondta Varga Pál, a Naplopó Kft. cégvezetője. „Ez több okra vezethető vissza, ezek közé tartozik a rezsicsökkentés is. Ennek van egy olyan üzenete, hogy az energiával nem kell takarékoskodni, hiszen az energiaárak folyamatosan és tartósan csökkenni fognak. E mellé pedig nem párosul olyan üzenet, ami az energiatakarékosság, energiahatékonyság és a megújuló energiák alkalmazásának fontosságát hangsúlyozná. A paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntés tovább rontja a helyzetet, hiszen ez újabb, de valószínűleg hamis ígéretet jelent a hosszú távú olcsó energiára” – tette hozzá Varga Pál.

Kiss Ernő, a Greentechnic Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a megújuló energiahasznosító rendszereket a lakossági piacon elsősorban a jobb módú, tehetősebb emberek vásárolják, akik számára kisebb jelentőségű megtakarítást hoz a "rezsicsökkentés" ugyanakkor ez a vásárlói réteg tisztában van, azzal, hogy a rezsicsökkentés nem lehet hosszútávú. „Az ő várakozásaik szerint hosszabb távon a lakossági villamos energia és földgáz ára emelkedni fog, figyelembe véve, hogy az EU-ban hazánkban a legalacsonyabbak ezek árai” – mondta Kiss Ernő.

Megváltozott-e a lakosság érdeklődése, lelkesedése a megújuló energia iránt?

„Az érdeklődés az elmúlt években nőtt, ez energiatudatosság és környezettudatosság egyre népszerűbb. Azonban sajnos magunk is megtapasztaltuk, hogy míg az online média felületeken jelentős számú látogatónk, érdeklődőnk, rajongónk van, aki szeretne energiatudatos családi otthont, a beruházási hajlandóság, illetve sokkal inkább lehetőség csak egy szűkebb rétegnek ad megvalósításra teret” – mondta Kardos Krisztina, a Kardos Labor Kft. vezetői asszisztense.Aktív ház, passzívház, energia hatékonyság, szépházak, készházak

Varga Pál szerint is van érdeklődés és lelkesedés a megújuló energiák iránt. „Megfelelő ösztönzés esetén a lakosság számottevő része hajlandó jelentős saját forrást is áldozni a megújuló energiák alkalmazására. Az elmúlt években azonban a lakossági megújuló energiás beruházások támogatási rendszerére leginkább a kiszámíthatatlanság és a folytonos változás volt jellemző. Ez pedig visszahatott a beruházási kedvre is. Amikor van elérhető pályázati támogatás, akkor a megújuló energiás beruházások is meglódulnak, amikor viszont nincs, akkor ezek szinte teljesen leállnak, és a kivárás lesz a jellemző magatartás. Jó példa erre a 2011-ben meghirdetett és 2012-ben lebonyolított lakossági napkollektoros pályázat. Erre elegendően nagy keretösszeg (2,9 milliárd Ft) állt rendelkezésre, így a pályázat hosszú ideig nyitott volt, minden pályázó jó eséllyel indulhatott. Ez meg is hozta a napkollektoros szakterület régen várt fellendülését. Mivel azonban ennek a pályázatnak sem volt folytatása, 2013-ban újabb hatalmas visszaesés következett, ami a mai napig is tart” – tette hozzá Varga Pál.

Míg a lakosság számára csökkentek, a cégek számára növekedtek az energiaárak. Érezhető-e nagyobb érdeklődés a cégek részéről?

Kardos Krisztina: „Igen! A cégek jelentős részét nagyon érzékenyen érintette az energiaárak emelkedése. A nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások számára ez újabb napi terhet jelent, illetve a nagyvállalatok, üzemek, csarnokok üzemeltetői pedig éves szinten akár milliókkal is többet fordítanak a fenntartási költségekre. Magyarországon vállalati szinten nem csak az energiaárak, hanem az elhasználódott, korszerűtlen, gazdaságtalanul üzemeltethető, energiapazarló épületek okozzák a komoly problémát. Ezek korszerűsítésére, felújítására, gazdaságos, energiatakarékos és megtérülő épületgépészeti rendszereinek megvalósítására egyre több cég mutat hajlandóságot. Bátrabban vágnak bele a vállalkozások is a beruházással járó kényelmetlenségekbe, mivel a rezsiköltségek jelentős emelkedése ezt a problémát igencsak előtérbe helyezte. Jó hír, hogy vannak megoldások, több olyan nagyvállalati/intézményi rendszert terveztünk és adtunk át, amelyek megbízhatóan és jóval az előzetes becslésen felül teljesítenek a megtakarítás tekintetében.”

Varga Pál: „Nem. A válság miatt meggyengült vállalkozások többségét a rövid távú gondok kötik le, nem tudnak a csak hosszú távon megtérülést biztosító megújuló energiás beruházásokban gondolkodni. A vállalkozásoknak kiírt európai uniós forrású KEOP pályázatok is csak erősen korlátozott lehetőséget jelentettek. A rendkívül bonyolult pályázati rendszer és a szűkös forrás következtében csak 1-2 napig nyitott pályázatok miatt kevés vállalkozás jutott támogatáshoz. Ezekre a támogatással megvalósuló projektekre viszont sok esetben a jelentős túlárazás volt a jellemző.”

Kiss Ernő: „A cégek részéről az érdeklődés jelentős, de alapvetően nem az energia árak változása motiválja őket, hanem a pályázati támogatások. Minden vállalkozás vezetője igyekszik igénybe venni az egy-két napig nyitva lévő KEOP, KMOP és más programokban lévő jelentős 50-80%-os támogatási intenzitású támogatásokat. Ez a pályázati rendszer azon vállalkozások beruházási kedvét is gyakran elveszi, akik támogatás nélkül is végrehajtották volna a beruházásokat és kivárnak. Sokkal jobb lenne egy átlátható és folyamatos beruházási támogatás, akár kisebb mértékű is, vagy egy áram átvételi árára vonatkozó támogatási rendszer, pl a METÁR bevezetése. A hektikus támogatások miatt a megújuló energia ipari vállalkozások folyamatosan állnak, és impulzus szerűen kapnak egy-egy nagyobb támogatott beruházás kivitelezési lehetőségét. Ez megakadályozza a cégek és a piac normális fejlődését, összességében csökkenti az árbevételeket és így az adókat is. Egy átlátható és folyamatos támogatási rendszer esetén a vállalkozások folyamatosan tudnák teljesíteni a megrendeléseket, fejleszteni tudnának, munkahelyeket teremtenének, jelentősen emelkednének az adóbevételek és a beruházó vállalkozások is jelentős energia költséget takarítanának meg.”

Cimkék: Napenergia
 
Támogatók, médiapartnerek